Fűtési rendszerek tervezése
Fűtés tervezés előtt épületünk fűtésrendszerét úgy kell megválasztanunk, hogy a lehető legnagyobb komfortot és energiamegtakarítást tudjuk biztosítani.
Fűtés tervezés előtt épületünk fűtésrendszerét úgy kell megválasztanunk, hogy a lehető legnagyobb komfortot és energiamegtakarítást tudjuk biztosítani. Napjainkban az egyre fejlődő és szigorodó építési feltételeknek köszönhetően elsősorban alacsony hőmérsékletű fűtési rendszereket javaslunk. Felújítás vagy új építés esetén az energiatakarékos fűtési-hűtési rendszerek igen sokrétűek lehetnek. A teljesség igénye nélkül néhány gazdaságos fűtésrendszert mutatunk be az alábbiakban:
Fűtési rendszerek csoportosítása a hőleadók típusa alapján
Hőleadónak nevezzük a fűtés rendszer azon elemét, mely a hőtermelő egység által megtermelt hőt közvetíti a fűtendő helyiségbe. Ilyen hőleadó – „fűtőtest” lehet például a radiátor, konvektor, fan-coil, de hatékony hőleadó felületfűtési rendszer lehet a falfűtés, mennyezetfűtés és a padlófűtés is.
Radiátoros fűtési rendszer
A mai napig a leggyakrabban használt fűtésfajta a hőleadók típusa szerint a radiátoros fűtési rendszer, amely központi melegvíz fűtések közé sorolható. Alkalmazható többféle hőtermelővel is, magas hőfoklépcsővel hagyomány gáz- vagy más fosszilis energiahordozóval működtetett kazánnal, alacsony hőmérsékleten kondenzációs kazánnal, de akár hőszivattyúval is működhet. A radiátorok 80-90 %-ban konvekciós hőáramlással adják le a hőt a fűtendő helyiségnek. Ügyelni kell a fűtőtestek elhelyezésére a helyiségben, mert a konvekciós hőátadás miatt légáramlás alakul ki. A radiátorokat lehetőleg a külső falhoz, az ablakok alá kell helyezni, ugyanis így optimális a helyiségben a hőmérséklet eloszlás.
A radiátorokat termosztatikus radiátorszeleppel (népszerű nevén: radiátor termosztát) felszerelve a helyiségek hőmérsékletét külön-külön tudjuk szabályozni.
Fan-coil fűtés
A fan-coil berendezés hőcserélőből és hozzátartozó ventilátorból áll. Kapható parapet-, oldalfali-,
álmennyezetbe építhető- és légcsatornázható kivitelben. A beltéri egységeknél biztosítani kell a hűtési üzemmódban a levegőből lecsapódó kondenzátum elvezetését a hőcserélőtől.
Fan-coilok esetén a szükséges fűtési és/vagy hűtési energia előállítása központilag történik, a hőtermelőt (pl. kazán, hőszivattyú) és hűtőgépet (pl. folyadékhűtő, hőszivattyú) víz közegű csővezetékhálózat köti össze a helyiségek beltéri egységeivel.
Általában irodaépületekben, lakóházakban alkalmazzák, de létezik ipari, légcsatornázható kivitel is, amelyek nagy belmagasságú helyiségekben történő alkalmazásra terveztek.
A fan-col fűtés hátránya, hogy a ventilátor hangja zavaró lehet lakóterekben, főleg éjszaka.
Felületfűtési rendszerek
Hőérzeti szempontból a legkomfortosabb a sugárzó hőleadás, melyet a felületfűtési rendszerekkel lehet a legjobban megvalósítani.
A határoló szerkezettel egybeépített sugárzó fűtés esetén a határoló szerkezet szerint megkülönböztetünk
- mennyezetfűtéseket,
- falfűtéseket,
- padlófűtéseket.
Mindhárom felületfűtés típus közös jellemzője, hogy mivel az alacsony hőmérsékletű hőhordozó közeg átmelegíti az egész szerkezetet, a fűtés hőtehetetlensége nagy lesz, és ezzel nehezen szabályozhatóvá válik.
A sugárzó fűtések általános előnyein túl meg kell említeni, hogy felületfűtések nyáron átalakítás nélkül alkalmazhatók hűtésre is. Hátrányuk azonban, hogy a csőkígyókban kialakuló egyenetlen hőmérséklet-eloszlás miatt fokozottan oda kell figyelni a dilatációra, mennyezet és falhűtésnél pedig ügyelni kell a harmatponti hőmérséklet elkerülésére.
Légfűtések
A légfűtést gyakran alkalmazzuk nagy terek, így sportcsarnokok fűtésére is. Alkalmazhatók direkt- és indirekt fűtésű rendszerek, egyedi és központi légfűtések is.
A légfűtéseket a gazdaságosság, gyors reagálóképesség, szellőztetési lehetőség, rövid felfűtési idő és sokoldalú beavatkozási lehetőség (levegőszűrés, légnedvesítés, páramentesítés, léghűtés stb.) jellemzi.
A légfűtési rendszereket leggyakrabban ipari területen, valamint nyilvános intézményekben (sportcsarnokokban, templomokban stb.) építik be.
Padlófűtés tervezése, hőszivattyús fűtés rendszer, falfűtés, fűtéskorszerűsítés
Fűtési rendszerek csoportosítása a hőtermelő szerint
Hőtermelőnek nevezzük a fűtési rendszerek azon elemeit, melyek a hőleadó egységek részére előállítják a fűtéshez szükséges hőt. Ilyen hőtermelő egység lehet a kondenzációs gázkazán, a hőszivattyú a szilárd tüzelésű kazán és a vízteres kandalló is.
Kondenzációs gázkazán
Az érvényben lévő európai energetikai előírások következtében a tavalyi évtől kizárólag zárt égésterű kondenzációs gázkazánt lehet tervezni új épület és meglévő átalakítása esetén.
Kondenzációs gázkazánnal működő fűtési rendszer tervezésénél törekszünk a lehető legalacsonyabb fűtővíz hőmérséklet beállítására, ugyanis a kondenzációs üzem csak ilyenkor működik optimálisan. Ezért a fűtés tervezés során a hőleadók méretét/felületét is úgy választjuk ki, hogy alacsony hőmérsékletű fűtőközeg esetén is elegendő teljesítményt biztosítsanak.
Szilárdtüzelésű kazánok
A szilárd tüzelésű kazán rendszerek nagyon egyszerű kialakításúak lehetnek, de üzemeltetésük emberi beavatkozást igényel. Léteznek olyan szilárd tüzelésű fűtési rendszerek, melyek automatizáltsága szinte megegyezik egy gázkazános rendszerével, ezek igen összetettek és viszonylag költségesek.
A szilárdtüzelésű kazán legjelentősebb hátránya a jelentkező nagy helyigén a tüzelőanyag tárolás és egyéb szükséges gépészeti berendezések, pl. puffertároló miatt.
Hőszivattyús fűtési rendszer
A hőszivattyús fűtési rendszerek működési alapelve a háztartásokban használatos hűtőszekrényével azonos. A rendszer fűtési üzemben egy adott közegből hőt von el, amit egy másik helyre szállít, majd ott egy másik közegnek magasabb hőmérsékleten leadja. Hőszivattyús fűtési rendszereknél ezt a leadott hőt használjuk fel fűtési célra, vagy pl. melegvíz előállítására. A fűtésrendszer működése során elektromos áramot használ fel.
A megfelelően telepített hőszivattyús fűtésrendszer alacsony üzemeltetési költségek mellett magas komfortot biztosít, mivel a hűtési feladatokat is képes ellátni.
Leggyakrabban levegő-víz rendszerű hőszivattyú berendezéseket alkalmazunk, ahol a berendezés a környezeti levegő hőjét adja át az épület víz közegű fűtési rendszerének.
A levegő-víz hőszivattyús fűtési rendszer tervezésénél törekszünk a lehető legalacsonyabb fűtővíz hőmérséklet beállítására, ugyanis a hőszivattyú hatásfoka annál magasabb, minél kisebb hőmérséklet különbséget kell létrehoznia a külső levegő hőmérsékletéhez képest. Ezért a hőleadók méretét/felületét is úgy választjuk ki, hogy alacsony hőmérsékletű fűtőközeg esetén is elegendő teljesítményt biztosítsanak.
Miért szükséges fűtés tervet készíteni?
A fűtés terv készítésének egyik indoka, hogy a napjainkban alkalmazható fűtési rendszerek egyre bonyolultabbá válnak, a fűtési rendszer tervezésével lehet igazán a beruházási költségek optimalizálása mellett minél jobb energiahatékonyságú rendszereket létrehozni.
Épületgépész mérnökirodánk vállalja, családi-, társasházak, iroda-, raktárépületek, ipari létesítmények, oktatási intézmények és egyéb épületek fűtési rendszerének tervezését az épület hőszükséglet számításától, a lehetséges fűtési rendszerek energetikai és megtérülési összehasonlító számításain keresztül, a kivitelezési szintű tervdokumentáció elkészítéséig.
Fűtési rendszer tervezésre kérje árajánlatunkat!